BOTANICAL ART

 

 

„Vannak ösztönök, melyek oly csodálatosak, hogy kifejlődésük problémáját az olvasó valószínűleg az egész elméletemet megdöntő nehézségnek fogja tekinteni.”
(Charles Darwin: A fajok eredete)

 

BOTANICAL ART -ahol a tudomány és a művészet találkozik.

A botanikai illusztráció a növények formáinak, színének, textúrájának és részleteinek ábrázolását jelenti. Ezeknek az illusztrációknak az aranykora az 1750 és 1870 közé tehető, amikor egy görög botanikus, Pedanius Dioscorides elkészített, illetve illusztrált egy könyvet: a De Materia Medica-t. Ez a könyv segített akkoriban a növényfajok gyógyászati célú azonosításában. A tizennyolcadik században aztán számos előrelépés történt a nyomtatási folyamatokban, így a színek és a rajzok részletei még pontosabbak lettek a papíron. A botanikai kiadványok iránti érdeklődés növekedni kezdett, melynek köszönhetően a botanikai illusztrátor szakma egy külön művészeti ággá nőtte ki magát, és egy igazán tiszteletben tartott hivatás lett.

 

Kétféle irány létezik a botanikus festészetben:

amikor gyógyászati vagy botanikus célok okán  színeiben, formájában és méretében teljesen élethű az ábrázolás, illetve ha  esztétikai okokból egyfajta jellegzetes művészi mondanivaló, sajátos stílus jelenlétét látjuk a növényi ábrázolásokon.

 

(Albrecht Dürer: Peonies, ca. 1500. Albertina, Wien)

Dr.Csapody Vera néni (1890-1985)

állami díjas botanikus, matematika–fizika tanár, növényrajzoló. 

Alkotásaiban széles körű növényismerete szerencsésen kapcsolódott össze művészi rajzolatú festészeti, grafikai tudásával. Jávorka Sándor tanácsára tanulmányozta a növényfestészet akkor ismert módszereit, így a XIX. század második évtizedében elhunyt Kitaibel Pál háromkötetes művének tökéletes színű rajzait, amelyet Waldstein Ferenc Ádám irányításával Schütz Károly és fia János bécsi mesterek készítettek.

Sikerült olyan technikát elsajátítania, amellyel hatvan év távlatából az ő akvarelljei sem veszítettek eredeti szépségükből. Később, ugyancsak Jávorka ösztönzésére kezdett tusrajzokat készíteni a növényekről.

Ezzel a módszerrel gyorsabbá vált az ábrázolás hosszan tartó, nagy figyelmet igénylő munkája.

Miután 1951-ben a Természettudományi Múzeum Növénytárának munkatársa lett, számtalan fizikai erőt igénylő botanikai gyűjtőúton vett részt.

Az első botanikus illusztrációkat összegyűjtő híres kötetek:

                    De Materia Medica

Codex Aniciae Julianae avagy Wiener Dioscorides vor 512 Byzantium

Az élőlények első ismert rendszertanát Arisztotelész ókori görög filozófus állította össze az i. e. 4. században.Az első modern értelemben is tudományos rendszertan Carl von Linné munkája

Kitaibel Pál Herbáriuma /Magyar Természettudományi Múzeum)

Magyar Történelmi Arcképcsarnok:

https://www.youtube.com/watch?v=nv7mHl54PqU

 

Otto Brunfels (német botanikus): Herbarium vivae eicones (1532 Strassbourg)

 

Codex Fuchs 1536-66 Tübingen

Goethe természetképe és a tudományos-technikai világ-WERNER HEISENBERG

 

                                              http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/wh_goethe.html

 

"The Different Forms of Flowers on Plants of the Same Species " Darwin

HUNT INSTITUT for Botaical Documentation

https://www.huntbotanical.org/

Ha már botanika és művészet: Clara Schumann zongoraművész is préselte és gyűjtötte a virágokat napló formájában.

Álljon itt egy rendkívül  inspiráló beszélgetés Molnár Gábor író, kutató, a Nemzeti Múzeum rovargyüjteményének létrahozójának feleségével:

 

https://www.youtube.com/watch?v=7vQwIQDkNW4

KEW Royal Botanic Garden

 

 

Waldstein-Waltenberg Ferencz Ádám, bécsi magyar gróf, természettudós, botanikus, földbirtokos.Kitaibel Pál mecénása, barátja. Hét éven át vele együtt botanikai utazásokat tett Magyarországon. Közös nagy művük, a Plantae rariores Kitaibel munkája, de Waldstein-Wartenberg Ferenc Ádám végezte a szerkesztéssel és kiadással kapcsolatos munkákat. Nevét számos magyaországi növény viseli.

https://books.ub.uni-heidelberg.de/arthistoricum/reader/download/412/412-16-82313-2-10-20180912.pdf

Kräuter und Blumen, Botanische Bücher bis 1850

Goethe: A növények alakváltozása
 
Kápráztatja szemed, kicsikém, kusza színkeveréke
körben a kertben e sok tarka virágnak, ugye?
Mennyi nevet hallasz! de füledhez alig jut el egyik,
vad zengéssel amazt kél kiszorítani más.
Minden idom rokon itt, más-más mégis valamennyi,
s így titkos törvényt, isteni-ritka talányt
rejt e csoport. Csak a rejtvényhez tudnám az igét is,
melyre, kicsiny szeretőm, nyílik azonnal a zár!
Addig nézd fakadásában,mint bontja a bimbót
fokról fokra a fa,s búvik elő a gyümölcs.
Csírából sarjad ki,mihelyt életre bocsátja
áldott méhéből anyja,a föld szeliden,
és amiként az örök rezgő, szent fény simogatja
úgy repülnek az új zsenge-finom levelek.
Egyszerűen nyugodott az Erő egy Csíra ölében,
burka az ősképet zárta lefojtva belül,
hol szín nincs,hol fél-formák a gyökér,levelek,rügy
s lenn pihenő létük szárazan őrzi a mag,
ám ha megérzi langy nedvességét,körülömlő
éji világából dúsan a fényre szökik.
Csakhogy alakjának kora megjelenése szerény még:
ím,a növény létben egyszerű gyermek-időnk!
Bogra tetőzve bogot más ösztön igyekszik elő most
s kezdeti formáját nézd megújítja megint,
bár a levél amelyet sarjaszt,nem a múltkori mégsem:
változatosságában túltesz a régin az új,
mely dúsabb, eresebb, és már külön állnak az alsóbb
szervi fok egybekevert csúcsai,részei mind.
 
Teljes tiszta tökélyt így ér el a sarjú palánta,
melynek egy egy faja most megbabonázza szemed
Hogy teli csipkével,bordával a sok buja síklap!
Mintha nem ismerne sarjadozása határt.
Ámde a természet vas-marka lefogja a fejlést,
és szeliden, nemesebb eszme felé vezeti.
Nedvet alig pazarol, hajszálereit beszűkíti,
úgy,hogy a fejlődés hirtelen elfinomul.
Szűnik a széleknek burjánzó kedve,lehalkul,
míg bordái sorát,lenn,merevíti a szár,
Rajta levéltelenül vékonyka kocsány tör elő most:
ily csodakép láttán bámul az emberi szem!
Számos-számtalanul levelek levelekre szorulnak,
körkörösen kicsivel körbe kerülve a kicsi.
Szára magot-rejtő kelyhet pattant fel, amelyből
még nemesebb alakot bont ki: szines koronát.
Így tündöklik a természet teljes,teli tűzzel,
fokról fokra tagot tagra tetézve buján.
S újra csodálkozhatsz:hogy ring szárán a virág és
karcsú kocsányukon a váltakozó levelek.
Ámde teremtést, új születést hirdet csak e pompa;
óh a szines lombok érzik az égi kezet,
s egyszeriben becsukódnak mind; a legátfinomultabb
formák-pár fele pár- nyúlnak epedve elő.
És sűrű sorban a megszentelt oltár körül,íme,
mennyi kecses nász-társ,mily tömeg áll szeliden!
Hymen szárnya csapong,üde fűszeres illatok árja
ömlik el,élettel töltve be mindeneket.
 
Duzzadt burka alatt,anyaméhe ölén a gyümölcsnek
duzzad egyenként a sok pici csíra legott.
S itt a teremtés szent erejének örök köre zárul;
ám utoléri egy új rögtön a régi nyomát,
így az a lánc soha nem szakad el,tart minden időn át,
s él az egész éppúgy,mint ahogy él az egyed.
Most,most nézz,kicsikém,e szirom zuhatagra
szemeddel,
nem szédít ezután színkeveréke,tudom!
Mert az örök törvényről vall valamennyi virág itt,
s egyre erősebben füledbe kiált.
Hát rójon csak az istennö titkos jeleket,ha
szent betűit látod,meg tudod érteni már,mint
ama tétova hernyót is,vagy a légben a lepkét,
vagy ha mi öltünk fel,emberek,új alakot.
 
Értsd meg, eként ismertél meg te is engem:először
-magból csíra- szelid összeszokásra virult
fokról fokra szívünk,ebből rügyezett a barátság,
majd a virág s a gyümölcs ért be, a mély szerelem.
S értsd meg, a természet mi hamar,hányféle lakból
hívta elő halkan kölcsönös érzületünk!
Ám e napot se feledd! Amiért a dicső szerelem küzd,
ritka gyümölcs: a rokon vonzalom és a rokon
szemlélet gyönyöre, s két lény egyesülni csak úgy tud,
így lel az összhangban égi világra szívük.
(Lakatos István fordítása)

Codex Anphibiorum ca 1540, Tübingen

Leonhard Fuchs:De Historia stirpium commentarii insignes

Basel,1542

 

New Kreüterbuch 1543

http://ebookrich.com/book.php?id=778839&geo=zonde

 

Hieronymus Bock: Kreuterbuch 1546 Strassbourg

Pier Andrea Mattioli: Herbarz 1562 Prague;  Commentarii in sex libros Pedacii Dioscoridis Venice,1565

Matihas Lobel: Plantarum seu stirpium historia; Antwep, 1576; 

Adam Lonicer: Kreuterbuch 1582, Frankfurt;

Carolus Clusius: Rariorum aliquot stirpium ...historia Antwerp, 1583; -Rariorum planetarum historia 1601.

Pierre Vallet:Le Jardin deu Roy, Paris,1608;  

Basilius Besler: Hortus Eystettensis Nürnberg 1613;

Giovanni Ferrari: Flora1638 Rome;

Nicolas Robert: Skizzenbuch AB (!)1630 Paris;  Livre des Tulipes 1650-55 Paris;

Michael Boym:Flora sinensis 1656 Vienna (!)

Florilegium des Prinzen Eugen von Savoyen Paris 1670;(!)

Jakob Breyne: Exoticarium aliarumque minus cognitarum plantarum Centuria prima Gdansk 1678;

Paolo Boccone:Museo di Piante Rare 1697 Venice

 

 

Olaus Johannis Rudbeck: Campi Elysii Liber Uppsala 1701;

Engelbert Kaempfer: Amoenitatum exoitcarum politico-physico mdicarum fasciuli V Lemgo 1712;

Jean-Nicolas La Hire: Nature self impressions/Naturselbstdrucke Paris 1720; (Mohnblumen)

Michelangelo Tilli Catalogus plantarium horti Pisani Florence 1723

Carolus Linnaeus:Systema naturae Leiden 1735

Christoph Jakob Trew:Hortus nitidissimus 1792 Nuremberg;   Plantae rariores 1784 Nuremberg

J Wagner:Drucke bysantinischer Pflanzenabbildungen Vienna 1762 (!)

Nicolaus Joseph Jacquin:Selecarum stirpium americanum historia Vienna 1763 (!)  Hortus botanicus Vindobonensis Vienna1770

Florilegium von Johann Jakob Well Vienna 1768-80

Anton Stoerck:Libellus de uso medico: Pulsatillae nigricantis 1771 Vienna (!)

Johann Reinhold Johan Georg Forster: Charactere generum plantarum London 1776

Nikolaus Joseph Freiherr von Jacquin:Selectarium stirpium americanarum historia Vienna 1780;

Plantarum rariorum 1797 London

Peter Simon Palas: Flora rossica

David Heinrich Hoppe: Ectypa plantarium ratisbonensium, Regensburg, 1787

Johann Bartolomaeus Bellermann: Abbildungen zum Cabinett der vorzüglichsten in und ausländischen Holzarten, Erfurt, 1788

Florilegium A von Franz I Kaiser von Österreich Vienna, 1824(!)

Hipolito Ruiz Lopez: Flora Peruviana et Chilensis, Madrid, 1082.

Franz de Paula Adam Graf Waldstein& Paul Kitaibel:Descriptiones et icones plantarium rariorum Hunariae, Vienna, 1799-1812

Henri Louis Duhamel du Monceau Traité des arbres et arbustes nouvelle édition, Paris, 1800